Minden trend azt mutatja, az egyének és a munkáltatók körében is felértékelődött az egészségtudatosság, bár a magas infláció komoly kihívások elé állította a lakosságot. 2023-ban 9%-kal nőtt a Pénztárba beérkezett tagdíj.
2023 nem volt sikerév az állami egészségügyben. Az Mfor a Vakmajom Facebook-oldalára hivatkozva idézi azt a nemzetközi összehasonlítást, amely az egészségügyi ellátás minősége alapján Magyarországot 37 ország közül a 32. helyre sorolta. Az év során nőttek a várólisták, kórházi osztályok zártak be vagy időszakosan szüneteltették az ellátást, máshol a fertőzések száma ugrott meg, míg az ápolók száma mélypontra zuhant, sorolja a tavalyi év eredményeit a portál.
A lakosság nagy része biztonságosabbnak tartja a magánellátást még akkor is, ha a klinikák árai egyre magasabbak. Erről tanúskodik a Szinapszis kutatása, amely szerint egy 10-es skálán 7 feletti a magánellátókba vetett hitünk, míg az állami kórházak 4,8 pontot gyűjtöttek. A magyar háztartások egészségügyi kiadásai is ezt tükrözik: 2023-ban meghaladták az évi 348 ezer forintot az egy évvel korábbi 290 ezer forinthoz képest – mondta Kertész Balázs, a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Kft.vezetője a Portfolio Private Health Forum 2023 konferencián.
Az emberek 35%-a vett már igénybe magánellátást, a kiadásokat az emberek fele zsebből fizeti, 14% egészségpénztári megtakarítást vesz igénybe. A Magyar Nemzeti Bank szeretné arra ösztönözni a lakosságot, használja ki jobban az egészségpénztárakban rejlő 20%-os adóvisszatérítési lehetőséget. „Az egészségügyi kiadások szerkezete úgy oszlik meg, hogy körülbelül közel háromnegyedét az állami rendszereken keresztül vesszük igénybe, és nagyon-nagyon magas, 25%, amit közvetlenül mi fizetünk az orvosnak. Mindössze 3% ezen belül az a rész, amit egészségpénztáron, biztosítón vagy munkáltatón keresztül fizetünk, vagyis nem jól gazdálkodunk a pénzünkkel – mutatott rá Binder István a MNB felügyeleti szóvivője a Jazzy Business Class-ban. A kiadások 25%-a esetében nem igénylünk adó-visszatérítést az MNB számítása szerint, ami nagyon magas arány az európai uniós átlaggal és a visegrádi országokkal is összevetve.
A pénztártagok azonban egyre inkább kihasználják a lehetőséget és a munkáltatók is fontosnak tartják, hogy ebbe az irányba tereljék a munkavállalóikat. A Patikapénztárba érkezett tagdíjak 9%-kal nőttek 2023 során 2022-höz képest. Az egyéni tagdíj-befizetés 5%-kal, a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás 29%-kal ugrott meg egy év alatt. Minden évben emelkedik az egy főre eső egyéni befizetés összege is, ami 2022-ben már elérte a 180 ezer forintot – ez 22%-os növekedés 2021-hez képest –, 2023-ban pedig 192 ezer forintra nőtt. Az egyéni tagdíjak közel 50%-a az oldalunkon elérhető online bankkártyás csatornán folyik be.Évek óta a befizetések legnagyobb része az év utolsó két hónapjában érkezik, 2023-ban pedig egész későn, az év utolsó két hetében hajráztak a tagjaink. Az adóvisszatérítés kihasználása szempontjából ezzel nincs is baj, viszont az egyéni számlákon negyedévente jóváírt hozamokból így kevesebbet realizálnak az év során.
A Pénztár a törvényi előírásoknak megfelelően befekteti a befizetésekből származó vagyont, és az így elért hozamot felosztja a tagok egyéni számláján negyedévente az adott időszaki átlagtőkére vetítve. Ha valaki az adott negyedévben nem fizetett tagdíjat, nem jut hozzá ehhez az összeghez, míg az, akinek magasabb a negyedéves átlagtőkéje, több pénznek örülhet. Minél többet fizet be valaki havonta, annál nagyobb összeget tudunk jóváírni az összes hozamból, ami költséglevonás nélkül az egészségcélú megtakarítását gyarapítja és az önsegélyező szolgáltatások kifizetésére is azonnal felhasználható.
Az sem mellékes szempont, hogy az ÉnPénztáram hűségprogramban háromszor annyi pontot ér az időben, 5-ig beérkező egyéni tagdíj, mint ha valaki a hónap folyamán később fizet be. Az egészségforintokra váltható hűségpontokkal azt is honorálja a Pénztár, ha valaki az elvárt minimumnál magasabb összeget tesz félre az egészségére.
Forrás: patikapenztar.hu
